Hagyatéki eljárás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

 

A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást tanúsítsa.

Kulcsszavak: Öröklés, hagyaték, közjegyző, hagyatéki eljárás, halál, elhalálozás, örökös, hagyatéki leltár, örökhagyó, elhunyt

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

 

A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást tanúsítsa.

Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

A tárgyalás előkészítését követően kitűzheti a közjegyző a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és

- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:

a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;

b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;

c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;

d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;

e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;

f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;

g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.

A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt.

Bíróság

Hagyatéki eljárás igazolás, öröklési bizonyítvány:

A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg. Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és

a) az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy

b) hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja

ba) az örökhagyó utáni öröklési rendet, valamint

bb) több örökösként érdekelt esetén – a ba) alpontban foglaltakon túlmenően – azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

Hagyaték: az a vagyon, amely az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszáll mint egész.

Hagyatéki leltár: Leltározni kell a hagyatékban lévő

a) belföldön fekvő ingatlant,

b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,

c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint

d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.

Közjegyző: A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

Array

NISZ ZRT.