Házasságkötés iránti kérelem - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A házasság férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség.

Kulcsszavak: házasság, anyakönyvvezető, polgári esküvő, szertartás, család, családalapítás, anyakönyv, névviselés,

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A házasság férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség.

Házasuló felek: egy férfi és egy nő, legalább a 16. életévüket betöltött cselekvőképes személyek.

A házasságkötési szándék bejelentése:

A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.

A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít, majd azt aláírják.

Házasságkötés:

A házasságkötés két tanú jelenlétében nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében történik.

Az anyakönyvvezető a házasság megkötését közvetlenül megelőzően ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek nincs-e törvényi akadálya, és fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt?

Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.

A házasság létrejötte:

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető.

A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

Tolmács: Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni.
A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Tanú: Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat.

Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.


A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Mindig szükséges a házasuló felek részéről:

Tanú/ Tolmács:

Az eljárás illetékmentes.

Anyakönyvvezető

Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet.

Mely napokon nem köthető házasság?

Nem köthető házasság január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

Milyen helyszínen köthető házasság?

A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.
A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.
A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.

Milyen nevet viselnek majd a házasulók?

A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

A feleség a házasságkötés után, választása szerint viseli

A férj a házasságkötés után, választása szerint viseli

A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként kettőjük családi nevét is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. Az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.

Mikor nem jön létre házasság?

Ha valamelyik fél az anyakönyvvezető által feltett kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre.

Hány éves kortól köthető házasság?

Kiskorú csak a járási gyámhivatal előzetes engedélyével köthet házasságot. A hatóság akkor adhat engedélyt, ha a házasuló 16. életévét betöltötte.
A 16. életévét betöltött kiskorú bármely gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő a kérelmét, azonban az erről szóló határozatot a másik járási gyámhivatallal közölni kell.

Házassági anyakönyvi kivonat kiállítása:

2019.02.16-tól az anyakönyvi kivonat kiállítására jogosult szervek – az ügyfél kérelmére – az EAK rendszer alkalmazásával az anyakönyvi kivonat mellékleteként kiállítják az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.

Az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány kizárólag a 2014. július 1. után kiállított anyakönyvi kivonathoz kérelmezhető.

Az elektronikusan igényelt anyakönyvi kivonathoz egyidejűleg az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány is kérelmezhető.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról

429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

 

Házasság: egy férfi és egy nő között a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelelően létrejött kötelék, amely rendszerint tartós életközösség létesítésére és családalapításra irányul.

Array

NISZ ZRT.