2007. évi LXXV. törvény  8. §-a és a 172/A. §-a szerinti eljárásban hozott döntésével (a továbbiakban: döntés) szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény  112. §-a és 114. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási per indítható.

">

Keresetlevél a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének és a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának másodfokon hozott döntésével szemben

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének (a továbbiakban: elnökség) és a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának (a továbbiakban együttesen: hatóság) másodfokon, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló  2007. évi LXXV. törvény  8. §-a és a 172/A. §-a szerinti eljárásban hozott döntésével (a továbbiakban: döntés) szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény  112. §-a és 114. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási per indítható.

Kulcsszavak: K01

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének (a továbbiakban: elnökség) és a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának (a továbbiakban együttesen: hatóság) másodfokon, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló  2007. évi LXXV. törvény  8. §-a és a 172/A. §-a szerinti eljárásban hozott döntésével (a továbbiakban: döntés) szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény  112. §-a és 114. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási per indítható.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a döntésével szemben az ügyfél keresetlevelet nyújthatja be.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.  A kereset elektronikusan a lap tetején található „Elektronikusan” menüpont választásával, a benyújtandó dokumentumok egyidejű csatolása mellett nyújtható be.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése, 40. §  (1) és (2) bekezdése alapján a hatóság döntésével szemben a közléstől számított harminc napon belül nyújtható be a kereset, a hatóság a keresetlevelet, az iratokat, a keresetre adott nyilatkozatát és védiratot 15 napon belül beterjeszti a bíróságra; amennyiben a kereset azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz úgy azt a benyújtásától számított 5 napon belül kell beterjeszteni.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-a alapján a közigazgatási perben az illeték mértéke 30.000.-Ft; a feleket a 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján megilleti az 59. § (1) bekezdés szerinti illetékfeljegyzési jog.

Az elnökség esetén a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) hatásköre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontján alapul.

A hatóság esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatásköre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (1) bekezdésén alapul.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bíróság döntésével szemben az ügyfél jogi képviselője útján a törvényszékhez fellebbezhet.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék döntésével szemben az ügyfél jogi képviselője útján a Kúriához fellebbezhet.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező; a 77. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a törvényszék sem tartja szükségesnek, a törvényszék az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre köteles.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. § (1) bekezdés szerinti illetékfeljegyzési jog azt jelenti, hogy hogy az fizeti az illetéket, akit a törvényszék/bíróság majd erre kötelez.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló  2007. évi LXXV. törvény 

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Array Array

MKVK