Társadalombiztosítási járulék

Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség és az abban való részvétel mindenki számára kötelező.

Kulcsszavak: TB, társadalombiztosítás, társadalombiztosítási járulék, TB járulék, nav, nemzeti adó- és vámhivatal, adóhivatal, adóhatóság,

Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség és az abban való részvétel mindenki számára kötelező.

A részvételi kötelezettségből fakadó biztosítási jogviszony alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.

 Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság több módon szerezhető meg, ezek a következők:

biztosított (pl.: munkavállaló, főállású egyéni vállalkozó)

jogosult (pl.: nappali tagozatos tanuló/hallgató, nyugdíjas, szociálisan rászorult)

egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett (az a belföldi magánszemély, aki sem biztosítotti, sem jogosulti jogviszonnyal nem rendelkezik)

megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult.

Munkáltató kötelezettségei:

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. 

A foglalkoztató - a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg - a biztosítottat írásban tájékoztatja a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci valamint nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. 

A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Egyéni vállalkozó kötelezettsége:

Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot az Eva tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.

A társas vállalkozások kötelezettségei:

A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, annak jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés esetén a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és befizetni.

ADAT- ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek részére

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nemzetgazdasági Minisztérium 

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

Array

TMCS