MISKOLC - Meghatalmazás adóügyek intézésére

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Kulcsszavak: MISKOLC - Meghatalmazás adóügyek intézésére

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Adózó az a személy, akinek, illetve amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, vagy önkormányzati rendelet írja elő.

A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességéről nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye megegyezik.

Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.

A papír alapú ügyintézés esetén az állandó meghatalmazás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó és képviselője az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványt kinyomtatva aláírja, és aláírt formában eljuttatja az önkormányzati adóhatósághoz.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelek az aláírt meghatalmazás nyomtatványt az „Egyéb adóügyek” ANYK nyomtatvány csatolmányaként küldhetik meg.

A hiteles elektronikus irattá alakított „Meghatalmazás” ANYK nyomtatvány mindkét fél minősített aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat formájában közvetlenül is megküldhető.

Amennyiben a képviseleti jogosultság igazolását elmulasztják, úgy az adókötelezettség nem teljesíthető.

A meghatalmazó és meghatalmazott aláírása nélkül a meghatalmazás érvénytelen. 

A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

Papír alapon benyújtható űrlap

Meghatalmazás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata előtti képviselet ellátására adott állandó vagy eseti meghatalmazás bejelentéséhez v1.1

Elektronikus űrlap

Meghatalmazás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata előtti képviselet ellátására adott állandó vagy eseti meghatalmazás bejelentéséhez v1.1

 

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Adó Osztály

Az Önkormányzati Adóhatóság felettes szerve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal.

Az adózó meghatalmazottja részére az egyedi esetre (ügyre) szóló meghatalmazás helyett olyan meghatalmazást is adhat, amely a meghatalmazottat hosszabb távra, az ügyek/kötelezettségek meghatározott csoportjában/csoportjaiban állandó jelleggel - meghatározott időpontig vagy a meghatalmazó/meghatalmazott által történő visszavonásig/felmondásig - jogosítja képviseletre.

Állandó meghatalmazásnak tekintendő a meghatalmazás, ha a meghatalmazó képviseletének ellátására határozatlan ideig, illetőleg visszavonásig, vagy a meghatalmazáson feltüntetett időpontig, illetőleg időtartamon belül az ügyek, kötelezettségek, jogosultságok meghatározott csoportjára vonatkozóan, teljes körű eljárási jogosultsággal hatalmazza fel a meghatalmazottat.

Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján

a) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott,

b) kamarai jogtanácsos,

c) ügyvéd,

d) ügyvédi iroda,

e) európai közösségi jogász,

f) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,

g) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja,

h) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és

i) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is

képviselheti.

 

Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely - képviseletre alkalmas - nagykorú személy is képviselheti.

Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

 

Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.

A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

 

A bevallások elektronikus úton történő beküldésére szolgáló meghatalmazás, nem jogosít fel az eAdó rendszerbe történő belépésre.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Adózó: az a személy, akinek, illetve amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, e törvény vagy önkormányzati rendelet írja elő. Adózónak kell tekinteni a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyont.

Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat.

A jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak.

 

Kérelem: az adózó olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a kérelmet az adóhatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni.

Az adózó kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

 

Adóigazgatási eljárás: Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

 

Közokirat: a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

 

Teljes bizonyító erejű magánokirat: Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,

c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

Array

Miskolc Település